Manapság gyakran olvasunk az ideológia fontosságáról, elsődlegességéről.
A mi álláspontunk szerint bármilyen ideológia mindig csak támpont lehet, vezérfonál, amely iránymutatásával dolgozunk ki - ki ki vérmérséklete, habitusa, meggyőződése szerint - gyakorlati programokat a nemzet megmentésére. Nem szabad lecövekelnünk az ideológiai szöszmötölésnél, bármely csábító lehet is a könyvtárszobák csöndességének szirénhangja - nekünk az élet gyakorlati kihívásaira kell konkrétumokkal szolgálni, mert ezzel szolgálhatjuk leginkább nemzetünket.
Konkrétumokkal, s nem ideológiával!
A kettő mégsem ellensége egymásnak, csak akkor, ha a gyakorlati gondolkodás elvtelenségbe, az elméleti politizálás pedig önmagáért szóló, elvont okoskodássá válik. Egy nemzet érdekében végzett közgondolkodás-közcselekvés (politika) nem zárkózhat elméleti elefánttoronyba, de nem léphet a becstelenség útjára sem!
EZÉRT MI AZ EGYIK UTAT SEM KÖVETJÜK!
A mi politikánk alapja a Végcél, végső soron minden gondolatunk ennek vannak alárendelve, de nem minden áron. Ha valahol nehézségekbe, ellentmondásba ütközünk, akkor néha ragaszkodni kell, néha viszont a Jelen miatt át kell lépni a Múlton. Hogy mikor mi a teendő, azt a feladat mutatja meg.
A mi célunk egy empatikus, szociális társadalom, amely ugyanakkor erős és határozott úton halad egy erkölcsi irányvonal felé. Azonban tudomásul kell venni az élet realitásait: mindenki hozott anyagból dolgozik, ezért nem lehet a mai magyarsággal szemben túlzó követelményeket támasztani.
A mai magyar társadalom ennyit bír el: egy szociálisabb, igazságosabb társadalmat szeretne. Ezt viszont mindenáron, a nagy többség, ideológiától-pártállástól való tekintet nélkül kívánja. A cél, hogy a nemzet végre ráleljen az útra - a szociálnacionáléra - s ha megtalálta, talán már ránk sem lesz szükség. Nem dolgozik bennünk sem küldetéstudat, sem becsvágy, csak lebírhatatlan akarat a haza feltámasztására.
Mi nem ideológiai párt vagyunk, s nem révedünk sem a közelmúltba, sem a távoliba. Nem historizálni jöttünk létre, hanem hogy jó gondolatokkal, majd ezekből kiforrott programokkal segítsük a magyar népet azon az úton, hogy nemzetté válhasson: empatikus, szociális közösséggé.
Alulról szerveződünk, az utcák és a gyárak, falvak népe vagyunk.
Őket-Téged akarunk az Élet nevében képviselni.
A sokat hangoztatott "Szebb Jövő" emberi életfeltételekkel kezdődik.
Sokak számára sajnos, úgy tűnik, gazdag emberként nehéz embernek megmaradni - megbecsülést, szeretetet és nem mellékesen, emberhez méltó megélhetést adni azoknak a munkatársaknak, akik a vállalkozó jólétéhez szükséges profitot a mindennapi munkájukkal előállították.
A nemzeti gondolat igazi értelme éppen a szolidaritás, az empátia: megérteni mindazt, ami túllép az egyén önzésén, mindazt, amitől közösséggé, irigyelni való nemzetté válunk.
Mi egy ilyen országot szeretnénk!
A mi álláspontunk szerint bármilyen ideológia mindig csak támpont lehet, vezérfonál, amely iránymutatásával dolgozunk ki - ki ki vérmérséklete, habitusa, meggyőződése szerint - gyakorlati programokat a nemzet megmentésére. Nem szabad lecövekelnünk az ideológiai szöszmötölésnél, bármely csábító lehet is a könyvtárszobák csöndességének szirénhangja - nekünk az élet gyakorlati kihívásaira kell konkrétumokkal szolgálni, mert ezzel szolgálhatjuk leginkább nemzetünket.
Konkrétumokkal, s nem ideológiával!
A kettő mégsem ellensége egymásnak, csak akkor, ha a gyakorlati gondolkodás elvtelenségbe, az elméleti politizálás pedig önmagáért szóló, elvont okoskodássá válik. Egy nemzet érdekében végzett közgondolkodás-közcselekvés (politika) nem zárkózhat elméleti elefánttoronyba, de nem léphet a becstelenség útjára sem!
EZÉRT MI AZ EGYIK UTAT SEM KÖVETJÜK!
A mi politikánk alapja a Végcél, végső soron minden gondolatunk ennek vannak alárendelve, de nem minden áron. Ha valahol nehézségekbe, ellentmondásba ütközünk, akkor néha ragaszkodni kell, néha viszont a Jelen miatt át kell lépni a Múlton. Hogy mikor mi a teendő, azt a feladat mutatja meg.
A mi célunk egy empatikus, szociális társadalom, amely ugyanakkor erős és határozott úton halad egy erkölcsi irányvonal felé. Azonban tudomásul kell venni az élet realitásait: mindenki hozott anyagból dolgozik, ezért nem lehet a mai magyarsággal szemben túlzó követelményeket támasztani.
A mai magyar társadalom ennyit bír el: egy szociálisabb, igazságosabb társadalmat szeretne. Ezt viszont mindenáron, a nagy többség, ideológiától-pártállástól való tekintet nélkül kívánja. A cél, hogy a nemzet végre ráleljen az útra - a szociálnacionáléra - s ha megtalálta, talán már ránk sem lesz szükség. Nem dolgozik bennünk sem küldetéstudat, sem becsvágy, csak lebírhatatlan akarat a haza feltámasztására.
Mi nem ideológiai párt vagyunk, s nem révedünk sem a közelmúltba, sem a távoliba. Nem historizálni jöttünk létre, hanem hogy jó gondolatokkal, majd ezekből kiforrott programokkal segítsük a magyar népet azon az úton, hogy nemzetté válhasson: empatikus, szociális közösséggé.
Alulról szerveződünk, az utcák és a gyárak, falvak népe vagyunk.
Őket-Téged akarunk az Élet nevében képviselni.
A sokat hangoztatott "Szebb Jövő" emberi életfeltételekkel kezdődik.
Sokak számára sajnos, úgy tűnik, gazdag emberként nehéz embernek megmaradni - megbecsülést, szeretetet és nem mellékesen, emberhez méltó megélhetést adni azoknak a munkatársaknak, akik a vállalkozó jólétéhez szükséges profitot a mindennapi munkájukkal előállították.
A nemzeti gondolat igazi értelme éppen a szolidaritás, az empátia: megérteni mindazt, ami túllép az egyén önzésén, mindazt, amitől közösséggé, irigyelni való nemzetté válunk.
Mi egy ilyen országot szeretnénk!
- Szociális Nemzeti Párt-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése